„Voltál már valaha apukádnál?” Faggatott Harry.
„6 hónapja voltam nála utoljára, de általában apa kijött elém
a vonatállomásra, mert nem tudom az utat.”
„Ez király, tudom.”
Annyira lazán közölt dolgokat, és én ijedt voltam attól, hogy
mindent tud rólam, és még olyan dolgokat is, amiket én sem ismerek.
„Miért hazudtál apukádnak a pasi témával kapcsolatban?”
Nem szerettem volna, ilyen személyes dolgokat pont vele
megbeszélni.
„Nem akartad, hogy csalódjon benned, túl sok nyomást gyakorol
rád?”
Ez a fiú gondolatolvasó?
Kínosan bólintottam.
„Nos tudnunk kellene néhány dolgot egymásról, hiszen
akármikor rákérdezhetnek akármire.” Mondta Harry, én erre sosem gondoltam.
„Um, rendben, teljes név?”
„Harry Edward Styles.”
Egyértelmű, gondoltam.
„Ellie Paige Dunne.”
Gondoltam.
„Kedvenc szín?” Kérdezte.
„Kék, a baba kék a kedvencem.”
„Észben tartom.” Nevetett. „Az enyém a narancssárga.”
„Szeretem a narancsot.” Válaszoltam. „Kedvenc banda?””
Kíváncsiskodtam.
„A Beatles és a Queen.”
„Az király, szeretem Kodaline-t, mindig is imádtam.”
„Kodaline nagyszerű, mi a helyzet az állatokkal?”
„Szeretem a macskákat, de összességében minden állatot
szeretek.”
„Igen, én is hasonlóan vélekedek.”
Nem értettem Harry-t, hiszen nem olyannak nézett ki, mint
amilyen a személyisége. A tetoválások nem illetek hozzá. Van egy nehéz, sötét
környezete, de engem ez nem érint.
„Az apám kérdezni fog tőled sok mindent, ha nem tudod a
választ, kimentelek.” Nevettem.
Kezdtem ellazulni Harry közelében, és már nem volt kínos a
helyzet. Kedvessége, és könnyedségétől megnyugszom.
„Mikor találkoztál utoljára apukáddal?” Kérdezte.
„6 hónappal ezelőtt, általában nem válaszol a hívásaimra.”
„Az szívás…megállok ennél a benzinkútnál, feltöltöm benzinnel
a kocsit és veszek cigarettát, kérsz valamit?” Érdeklődött, ahogy
bekanyarodott.
„Nem, megvagyok.” Mondtam, nem bántam, hogy Harry cigizik,
amíg ezt nem mellettem vagy a közelemben teszi. Igazából szerintem a cigizés
undorító, de nem tiltom meg senkinek.
Míg Harry-re vártam, felhangosítottam a rádiót és a híreket
hallgattam. Ütközés volt, melyben 3 autó ütközött össze, mindannyian kritikus
állapotban vannak. Egy bankban túszokat ejtettek fegyveres emberek, akik
megpróbálták ellopni a pénzt. Ez nem annyira kedves, körülnéztem a kúton és
csak hallgattam a zenét.
Harry visszahuppant mellém és mondta ’ Most már nem sok van
hátra’, majd folytattuk utunkat.
Hálás voltam, nagyon hálás a segítségéért, csak azt nem
tudtam, hogy miért teszi.
